Miért kell a stratégia?

A stratégia olyan koncepció, mely rögzíti a vállalkozás hosszú távú célkitűzéseit, meghatározza a célok megvalósulásához szükséges erőforrásokat és a lényegesebb fejlesztési akciókat.

Értékelési és célkitűzési tevékenység, a szervezet jövőbeni céljaira és azok megvalósítási módjaira vonatkozó elképzelések összessége.

A stratégia kialakítása és alkalmazása fontos feltétel a vállalkozás sikeres működéséhez. A stratégia irányt mutat a vállalkozás számára, hogy hogyan válasszon a piaci lehetőségek közül és miként használja azokat ki, hogyan alkalmazkodjon és befolyásolja környezetét, hozzájárulva ezzel az üzleti kockázat csökkentéséhez és a veszélyek elhárításához. A vállalkozás eredményességének feltétele, hogy a külső, piaci környezettel jól működjön együtt. A stratégia ehhez nyújt segítséget azáltal, hogy elemzi a külső és belső környezetet, feltárja a vállalkozás meglévő adottságait, erőforrásait és fejlesztési lehetőségeit, és ezeket a környezeti lehetőségekkel összehangolja.

A vállalkozások stratégiakészítésének fő szempontjainak eléréséhez a stratégia tervezés folyamatában meg kell határozni a vállalat küldetéséből (missziójából) kiindulva a vállalat jövőbeni működési körét, mely attól függ, hogy mely piaci igényeket és mely fogyasztói csoport igényeit kívánja kielégíteni, és milyen eljárások, módszerek használatával tervezi ezt végrehajtani. A stratégia fő feladata a tartós versenyelőny elérése és biztosítása.

A stratégia kialakításának módja szerint három féle stratégiát különböztetünk meg:

1. a tervező típusú stratégiát, mely a legfejlettebb metódus, módszeres tervezési tevékenység, mely csak ott alkalmazható, ahol a jövőbeni külső környezeti változások alakulása megbízhatóan prognosztizálható;

2. a vállalkozó típusú stratégiát, mely a stratégiai fontosságú döntések sorozata nyomán alakul ki, és a „nagy lépések politikájával” jellemezhető;

3. az adaptív típusú stratégiát, melyet bonyolult környezetben alkalmaznak a jelentkező kihívásokra keresve válaszokat, és reaktív megoldásokkal, a „kis lépések politikájával” jellemezhető.